Üdvözlet mindenkinek!

A mindennapjaimat firkantom ide az új városomban, Genfben...
Illetve hamarosan Franciaország és Douvaine felfedezése fog következni...


2011. december 28., szerda

Végre Magyarország...

Hazajöttünk Karácsonyra. Már nagyon vártam.
Karácsony napján utaztunk, másnapján értünk ide. 20 óra volt az út:-(
A férjem vezetett végig, a gyerekek és én aludtunk, nézegelődtünk.
Tegnap rokonlátogatás volt...nagy öröm:-)
Most sok az intéznivalónk, a jövő héten megyünk vissza.
Lejár a személyim, biztosítások, hivatalok, számlák, fodrász, stb....
Amikor megérkeztünk 5 fok volt a lakásban...mostanra már felmelegedett.
Azt hiszem majd jövő héten írok újra, ha már kint leszünk megint.

2011. december 23., péntek

Ünnepek

Hát voltunk a magyar karácsonyon...persze elkéstünk.
Vége volt a műsornak, mire odaértünk. Csak a picivel mentünk, apa a nagyobbikkal kocsival jött utánunk.
Egy-két emberrel beszéltem, de azt vettem észre, hogy elég zárt társaság. Nehezen fogadnak be új érkezőket...
A férjem szerint azért, mert nem akarják, hogy kihasználják őket...
Én mondjuk már korábban e-mailben felajánlottam az itteni magyar könyvtárnak szépirodalmi könyveket (ajándékként, ingyen). Nem is válaszoltak...
Aztán ezen a rendezvényen kiderült, hogy olvasták az e-mailt, de köszönik nem kérik...
Van itt magyar iskola is. Gondoltam, hogy szintén ingyen elmegyek a gyerekekkel és mivel tanár vagyok, segítek, ha kell.
De ebből sem kérnek...
Így kis csalódással jöttem el a végén.
Azt hiszem ez volt az utolsó találkozásunk ezekkel az emberekkel.
Nemrégen voltunk egy Escalade ünnepségen, azt nem magyarok szervezték. De sokkal kedvesebbek, nyitottabbak voltak. Azon a bálon tényleg jól éreztük magunkat.
Kedden a tanfolyamon is ünnepség volt. Mindenkinek kellett vinni valamit, ami az országára jellemző.
Én madártejet vittem, mivel itt nincs sütő a konyhában:-)
Nagyon finom dolgok voltak...amerikai, kínai, portugál, spanyol, bangladesi, szomáliai ételek:-)
Na ez jól sikerült!
Csütörtökön a másik tanfolyamon is volt ünnepség, oda is kellett volna kaját vinni, de nekem már nem volt időm készíteni.
Így vettem gyümölcslevet és kekszet.
Ott is voltak jó kaják...vietnámi, kolumbiai, thaiföldi, portugál, kínai, indiai, stb.
Azért mindet végigkóstoltam:-)
Ma van a nagyfiamnak az utolsó napja az iskolában. Vasárnap pedig indulunk Magyarországra...végre!
Már a gyerekek is nagyon várják az utazást, főleg a nagy!
Jó hosszú út lesz, most egyenesen M-o.-ra megyünk:-(

2011. december 17., szombat

egy kis munka...

Hihetetlen, de mától dolgozom:-)
A genfi magyaroknak van egy levelező listája, oda én is feliratkoztam.
Itt próbálnak egymásnak segíteni, segítséget kérni, értesítik az ittenieket a programokról, stb.
Tegnap valaki magyar anyanyelvű tanárt keresett a fia korrepetálására...hát én írtam neki.
Ma már jön is a gyerek:-)
Igaz ez a munka csak január végéig tart, mert akkor lesz otthon a fiúnak a vizsgája.
De a semminél jobb, főleg, hogy nem is kerestem.
Arról nem is beszélve, hogy az itteni órabérek magasan meghaladják az otthoniakat.
Egyébként pedig ma mostam, szokás szerint...
Jó hideg van kint, így nem mozdultunk ki. Délelőtt esett a hó, de nem maradt meg.
A fiam legnagyobb bánatára:-)
Apa dolgozik, mint mindig. Talán lassan hazaér...át kell vennie a gyerekeket a korrepetálás idejére.
Holnap délelőtt is jön a fiú, délután pedig megyünk a magyar karácsonyra:-)

2011. december 16., péntek

Itt is sztrájkolnak a tanárok:-)

Tegnap sztrájkoltak a tanárok az iskolában. Ez számunkra csak annyit jelentett, hogy délután az utolsó órában nem volt tanítás, csak gyerekfelügyelet.
Én hazahozhattam volna a fiamat, de ő mindenképpen maradni akart.
Egyébként a férjem azt mondta, hogy a tanárok itt nagyon jól keresnek...jobban mint az átlag!
Kedden este kikaptuk a dolgozatunkat a nyelvtanfolyamon. A tanárnő nem pontozta le, csak kijavította és ráírta, hogy BRAVÓ!
Én kíváncsi voltam a teljesítményemre, ezért lepontoztam.
93 %-os lett, azt hiszem ez 3 hónap nyelvtanulás után nagyon jónak mondható.
Rögtön írtunk is egy másikat....
Szerintem ez hibátlan lesz. Bár a mellettem ülő nő állandóan zavart, kérdezgetett.
Az biztos, hogy jól gondoltam, csak lehet, hogy idegességemben nem jól írtam. Egyszerűen nem tudtam tőle koncentrálni.
A vicc az volt az egészben, hogy ő végül nem is adta be a papírját...
A tanárnő mondta, hogy aki nem teljesít normálisan, azt kipaterolják. Van elég várakozó...
Mondjuk engem ez a veszély nem fenyeget, de a többiek nagy részét igen.
Elég hideg lett mára és esik az eső. A hétvégére pedig lehet, hogy megjön a hó.
Vasárnap lesz egy magyar program, el szeretnék menni rá. A genfi magyar iskola diákjai adnak műsort és egy cserkészcsapat. Karácsonyi előzetes:-)
Elvileg a férjem sem fog dolgozni, de nála nem lehet tudni előre...

2011. december 11., vasárnap

Még mindig Escalade...

Még tartanak az ünnepek. Némely iskolában már pénteken jelmezbe mentek a gyerekek.
Tele volt a város jelmezes diákokkal.
A fiam iskolájában holnap lesz ez a nap...egyébként ez az igazi.
Már nagyon várja:-)
Űrhajós lesz, ma fog elkészülni a sapkája...
Délután az én iskolámba megyünk ünnepségre, lesz leves, forraltbor...minden ami ilyenkor szokott lenni.
A férjem most ugyan dolgozik, de 11-re már itthon lesz.
Egyébként pedig minden a régi. A napok ugyanúgy telnek, kb.
Tanfolyam, iskola a nagynak, bevásárlás, lakáskeresés...
Közben hazaértünk az ünnepségről. Nagyon jó volt, a gyerekek élvezték nagyon.
A nagyobbik táncolt is, sőt még apa is :-)
Az a hagyomány, hogy a legfiatalabb és a legidősebb vendég töri össze a csoki üstöt. A kisebbik fiam volt a legfiatalabb, de ő még pici volt ehhez. Ezért a nagyobbik ment ki a feladathoz.
Na hát ez is nagyon tetszett neki. A csoki üstben nagyon finom marcipán zöldségek voltak.
Meg kellett várnunk a végét, mert a nagyobbik nem akart hazajönni...
Itthon gyorsan megpucoltam a holnapi leveshez a zöldségeket. Minden gyerek 2 felszeletelt zöldséget visz, abból főznek levest.
Mi sárgarépát és póréhagymát pucoltunk.
Aztán elkészítetük az űrhajós sisakot. Úgy volt, hogy apa készít rá zászlókat, de végül a nagyobbik fiam készítette el a díszeket. Csillagokat, zászlót, tűzcsóvát...
Ezeket biztosító tűvel illesztettük az űrhajós sapkához.
Holnap a jelmezben megy iskolába. 10-kor lesz a tornateremben a jelmezes felvonulás. Na erről én lemaradok, mert tanfolyamon leszek.
Aztán este 6-tól lesz az iskola udvarán a közös ünnepség. Akkor esszük meg a levest is...

2011. december 6., kedd

Escalade

Most néhány sor az "Escalade"-ról:-)
Azt hiszem 1602-ben a franciák megtámadták Genfet. A támadást végül a genfiek visszaverték, ezt ünneplik mostanság.
Minden évben jelmezbe öltöznek az emberek, a gyerekek így december elején.
Minden évben megrendezik az Escalade futást. Egész napos rendezvény. A nap fénypontja az esti futás, amikor jelmezben futnak az emberek.
Még a villamosforgalmat is elterelték szombaton a futás miatt.

Osztanak ingyen levest, forralt bort, teát. Meg persze sok árus árulja a portékáit.
Mi is megnéztük a gyerekekkel, ettünk levest, én ittam forraltbort, a gyerekek teát.
Jó sokan voltak,  elég nehéz volt a 2 gyerekkel egyedül a tömegben, de azért megoldottam.
Hogy miért levest osztanak???
Az esemény jelképe a következő történet:
A franciák megtámadtak egy házat, bent egy nő éppen levest főzött egy nagy kondérban.
Kétségbeesésében kidobta a kondért az ablakon a levessel.
Az eltalált egy francia katonát, aki meg is halt.
Na ezért osztanak levest és csoki kondérokat lehet venni...

Minden iskolában van egy jelmezes nap. Ilyenkor minden gyerek jelmezben megy iskolába és visz magával 2 megpucolt zöldséget.
Ezekből levest főznek és délután szétosztják.
Ezért kerestem én jelmezt a nagyobbik fiamnak. Végül szombaton találtam egy űrhajós jelmezt 12 CHF-ért.
Csak valami sapkát, sisakot kell még hozzá kreálnom:-)
A jelmezek nagyon drágák, az új jelmezek 40 CHF-nál kezdődnek. A kölcsönzés pedig 10 CHF-nál...
Ezért ha jövőre itt leszünk ebben az időszakban, akkor hozok otthonról...ott olcsóbb:-)
Egyébként a tanfolyamokkal minden rendben. A délelőtti tanfolyamon a tanárnő felajánlotta, hogy menjek át a haladó csoportba, mert ez a kezdő csoport nem nekem való...
A probléma csak az, hogy az délután van és ott már nincs hely a gyerekmegőrzőben a picinek.
A férjemmel megegyeztünk, hogy amikor ő nem dolgozik, akkor elmegyek a délutáni tanfolyamra is...ő meg intézi a gyerekeket.
Este is megyek tanfolyamra, ma felmérő lesz...hát, nagyon kíváncsi vagyok, hogy fog sikerülni:-)

2011. december 1., csütörtök

Csütörtök,tanfolyam,jelmezkeresés...

Ma volt tanfolyam, jó volt...
Egyfolytában jelmezt keresek a nagyobbik fiamnak. 12.-én ünnep lesz Genfben, ennek örömére minden gyereknek jelmezbe kell menni az iskolába.
Az én fiam rendőr szeretne lenni...hát nem könnyű dolog ilyen jelmezt találni.
Vagy nagyon drága, vagy csak nagy méretben van. Most már ott tartunk, hogy mindegy neki, hogy milyen jelmezt viszek haza, csak legyen...:-)
A svájciaknak nem drága a 40-50 CHF-os jelmez, de azért mi még magyar szemmel gondolkozunk és bizony az 10-13 000 Ft-nak felel meg. És 1 napig hordja...
Valószínűleg én fogok egyet majd varrni...indián, vagy cowboy.
Megyek és körbe járom a Caritas boltokat (olyan, mint otthon a turkáló - azzal a különbséggel, hogy ide a gazdagok ingyen beviszik a ruhát, aztán utána pénzért árusítják a szegényeknek).
Egyébként pár napja vettem ott 1 CHF-ért 1-1 könyvet a gyerekeknek mikulásra (kb. 250 Ft).
Jó sokan látogatták most a blogomat...puszi az osztálytársaknak, remélem jól sikerül a találkozó!!!
Olvastam pár posztot, a különböző országokban kint élő magyarok írásait. No meg a kommenteket....
Arra gondoltam, hogy aki otthon van, ábrándozik arról, hogy kint éljen...bele sem gondolva abba, hogy ez mivel jár.
Először is...otthon marad a családod. Persze a szűkebb családod itt van veled, de sok-sok szeretteddel nem tudsz találkozni. Ez lekileg nagyon megterhelő.
Be kell illeszkedni egy idegen kultúrába...sokszor nyelvtudás nélkül. Én pl. nem beszélek nyelveket, most próbálom elsajátítani a franciát.
Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a férjemen és a gyerekeimen kívül nem tudok senkivel sem beszélni...
Munkát vállalni csak az tud, aki már egy középszinten beszéli az ország nyelvét. Addig viszont csak kiadások vannak...pl. biztosítás (nem is kicsi a díja).
A lakás bérleti díjak az itteni fizetésekhez igazodnak...
Viszont, ha valaki arra gondol esetleg, hogy nekivág és lesz ami lesz...hát azt nem biztatnám!
Hacsak nincs milliós tartaléka...
Egy gyors számítás:
1 havi lakás bérlés 2 000 CHF
biztosítás 4 tagú családnak minimum 600 CHF
rezsi a lakásra minimum 1 000 CHF
bérletek a tömegközlekedéshez 200 CHF
admimisztációs díjak a bejelentkezésnél minimum 200 CHF
A többit nem is tudom...
Ez viszont 4 000 CHF, ami bizony 1 000 000 Ft 1 hónapban....
Az említett posztok ezt nem tárgyalják...
Persze, ha valaki úgy jön ki, hogy van biztos munkája, akkor ezt ki tudja fizetni (főleg, ha mindkét felnőtt dolgozik).
Na nálunk csak 1 felnőtt dolgozik...ezért lakunk még 21 m2-ben 4-en :-)
Tudom, otthon is nehéz a megélhetés...de itt sem könnyű, ha nincs megfelelő nyelvtudásod, szakképesítésed, lakásod...
Én ezért nem akartam kijönni. Nyelvtudás hiányában szinte biztos, hogy még 1-2 évig nem tudok elhelyezkedni. Abban meg nem is reménykedek, hogy valaha tanárként dolgozhatok itt...
Nekünk meg van azaz előnyünk, hogy a férjem és a gyerekek svájci állampolgárok és van ez a lakásunk (ami ugyan nem megfelelő 4 ember számára, de a semminél jobb).
Így a férjem fizetéséből megélünk...
Az említett posztok csak azt taglalják, hogy mennyivel jobb kint, mint otthon. Arról egyik sem ír, hogy milyen kezdeti nehézségek voltak, hogyan sikerült munkát, lakást találni...pedig nem könnyű.
Na mára ennyi jutott eszembe!

2011. november 27., vasárnap

Újabb sikerélmény:-)

Igaz, tegnap volt...csak nem volt időm írni.
Tegnap mostam és a szárítógép valamiért nem szárította meg rendesen a ruhákat.
Itt sok házban, így a mienkben is nincsenek a lakásokban mosógépek, szárítógépek.
Az alagsorban vannak a közös helyiségben. Aki kér, kap időpontot és akkor moshat.
Van ahol fizetős, de mondjuk nálunk éppen ingyenes. Vagyis a közösköltségben benne van az ár (az uszoda használattal együtt).
Két óra alatt normális esetben a ruhák szárazan a szekrénybe rakhatók.
Szóval nem volt jó a gép...
Hát mentem a házmesterhez és elmagyaráztam neki, hogy nem száradnak meg a ruhák, pedig kétszer is végigfuttattam az 1 órás programot.
És megértette, amit mondani akartam!!!!
Megnézte, tényleg rossz a gép. Hívja majd a szerelőket.
A mosás után mentünk Fr.országba. Vásároltunk is, de házat is néztünk. Pontosabban a helyét...ahol majd az új program épül.
Jó helyen van, talán erre benevezünk, csak 2012 végére lesz kész.
Ma dolgozik a férjem a változatosság kedvéért:-)
A gyerekeknek sütöttem 2 nagy hurkát. Azt gondoltam, hogy marad vacsorára is...hát tévedtem.
Kb. 5 perc múlva már nem volt belőle.
Most főzöm a vacsorát...
Tanulni még nem tudtam a hétvégén. Talán majd este, ha a gyerekek lefekszenek.
Kedves volt osztálytársaim! Puszi annak, aki idetalált!:-)
Szeretnék ott lenni 2.-án, de hát nem lehet. Talán majd legközelebb...
Itt a családomon kívül nincs kivel beszélgetnem...így még jobban irigykedek rátok!

2011. november 23., szerda

a tanfolyamok után...

Elég régen írtam, nem volt időm...
Vasárnap voltunk egy nagy vásáron, a férjem ott dolgozott.
Érdekes volt, sok mindent lehetett vásárolni az autótól kezdve a bizsukig mindent.
Ott voltunk egész nap. Mi mondjuk nem vettünk semmit, csak egy pizzát.
Voltak ingyenes játékok...traktorozni lehetett, körhintára ülni, volt ugráló vár, mászófal, stb.
A gyerekek mindent kipróbáltak, nem is akartak hazajönni.
Volt sikerélményem is a francia nyelvvel kapcsolatban:-)
A férjem kikísért a bejárathoz és szólt az ott dolgozóknak, hogy nem beszélek franciául. Most kimegyek elaltatni a picit, de majd jövök vissza.
Nem mondta meg, hogy a felesége vagyok, mivel ő dolgozott ott és nem az volt a dolga, hogy minket kísérgessen.
Visszament dolgozni, közben a pici elaludt. A nagyobbik a szintén ingyenes gyerekmegőrzőben játszott.
Én meg úgy gondoltam, hogy visszamegyek, amíg a pici alszik.
Mondtam a fickónak franciául, hogy most visszamegyek, mert a pici alszik. A nagyobbik gyerek a játszóházban van, ezért majd még jövök.
Utána találkozott a férjemmel ez a biztonsági ember és mondta neki, hogy "Jól becsapott téged az az asszony, mert beszélt franciául".:-)
Persze akkor sem árulta el a férjem, hogy ki vagyok, de mondta, hogy biztosan nem beszélek franciául esetleg néhány szót ismerek.
De a fickó mondta, hogy "nem-nem...egész mondatokban beszélt"
Na hát ez volt a vásáron.
Hétfőn délelőtt volt tanfolyam, az állatokat tanultuk.
Kedden este is tanfolyamra mentem...megint elárasztott bennünket házi feladattal a tanárnő.
De én nem bánom, így lehet haladni.
Éjszaka a pici köhögött, nem sokat aludtunk.
Ma mostam délelőtt, délután elmentünk a Lidl-be villamossal.
A megállóban elgurult a nagyobbik gyerek makkja (valahol az utcán szedte fel).
Be a villamos sínek közé és pont jött a villamos. Persze azonnal utána akart ugrani...még jó, hogy figyeltem és elkaptam a kapucniját.
Persze utána elmagyaráztam neki, hogy bármi gurul ki az úttestre, nem fut utána...inkább nyomja agyon az autó, de őt ne üsse el.
Remélem megértette.
Egyébként megnéztem az árakat...1 kg liszt kb 1 CHF (256 Ft), 1 kg cukor 1,09 CHF (280 Ft).
A többire nem emlékszem...:-)

2011. november 18., péntek

péntek...orvos

Ma volt orvosnál a pici, kapott 2 oltást is.
Remélem nem lázasodik majd be.
Azt mondta a doktornő, hogy nagyon szépen fejlődik.
A betegség sem látszik meg rajta (mármint, hogy beteg volt).
Tegnap volt tanfolyam, végre az igéket tanultuk ragozni, na abban király vagyok :-)
Nem is tudom, hogy mikor írtam utoljára, de a napjaim kb. ugyanúgy telnek.
Tanulok, amikor tudok. Egyébként meg a gyerekekkel foglalkozom.
Ma a férjem nem dolgozott, de ez nem jelenti azt, hogy a pici ne maradjam rám.
Kb. 1 órát nem volt velem, amíg az orvosnál voltak.
Én kihasználtam az időt és hajat mostam :-)
Lakás még mindig nincs.

2011. november 14., hétfő

Az árak...

Nem sokat írtam eddig a svájci  árakról.Igazság szerint nem is sokat tudok róluk, mert itt nagyon drága minden (a magyar fizetéshez mérve).
Ezért mi nem is Genfben vásárolunk.
Amit itt veszünk, ha nem akarunk Fr.országba menni:
a legolcsóbb kenyér 1,15 CHF (kb. 294 Ft) 0,5 kg
bio joghurt 0,75 CHF (kb. 192 Ft)
bio rizstallér 1,9 CHF (kb. 486 Ft) - 2 csomag
bio banán 3,3 CHF (kb. 844 Ft) 1 kg
a legolcsóbb csoki 1 CHF (kb. 256 Ft)
kebab 12,5 CHF (kb. 3200 Ft)
Találtam egy helyet, ahol tényleg nagyon finom. Az elmúlt években próbálkoztam más helyekkel...ott is ugyanennyibe kerül, de elég rossz.
Az már más kérdés. hogy tavaly a 12,5 CHF 2250 Ft-nak felelt meg :-( Az még elviselhető ár volt a magyar fizetésekhez képest is.
a legolcsóbb pizza - finomnak nem mondható! - 10 CHF (kb. 2560 Ft) Ezért még 1 l jeges teát is adnak hozzá ingyen:-)
az ehető pizza 13 CHF (kb. 3330 Ft) - Elvitelre. Na ilyet idén nem ettem, de egyébként ez tényleg finom volt. Nemrégen kipróbáltam az olcsóbbik verziót, de megbántam. Többet olyat nem eszek:-)
A hús, a felvágottak, a sajtok nagyon drágák itt, az árukat sem tudom.
Szerencsére közel van a francia határ, így ott tartunk nagybevásárlást.
De azért majd megnézem a boltokban az alapvető élelmiszerek árát:-)
Fr. országban az árak kb. olyanok, mint Magyarországon, sőt van ami olcsóbb is.
Persze több boltba is el kell mennünk, hogy a legolcsóbban vegyük meg a dolgokat.
Szombaton is voltunk...
Vasárnap villamosozni, buszozni vittem a gyerekeket (a férjem dolgozott).
Utána múzeumba mentünk.
A gyerekek jól elfáradtak és már 7-kor önként befeküdtek az ágyba:-)
Egy kicsit tudtam utána tanulni is.
Ma volt tanfolyam, el kellett jönnöm negyed órával hamarabb, hogy el tudjam hozni a nagyobbikat az iskolából.
Aztán vettünk bio tallért, bio mogyorót...és feladtunk egy levelet a postán.
Rohanhattam is haza, mert 4-re kell menni az iskolába.
Apa 6-ig dolgozik.

2011. november 11., péntek

Péntek...

Ma is dolgozik a férjem, én viszem-hozom a gyereket a suliból. Közben a picivel itthon vagyok, sajnos elég rossz idő van.A pici mellett tanulni nem lehet.
Így játszunk.:-)
Talán délután majd alszik egy kicsit.
Tegnap elmentem a gyógytornászhoz és szerintem elég jól elmondtam, hogy vége a kezelésnek, nem jövünk többet. Úgy nézett ki, hogy a nő akinél az üzenetet hagytam megértette.
Szóval azért haladok a francia nyelvben.
Sajnos nincs kivel beszélgetnem, így nem annyira tudok fejlődni.
Nem annyira, amennyire szeretnék.
Az, hogy itt élünk a gyerekek szempontjából nagyon jó...csak én érzem magam egyedül.
Nincs itt a családom, ez nagyon rossz nekem.
Nézegettem, hogy honnan látogatják a blogomat. Láttam, hogy Amerikából, Angliából, Németországból, Svájcból és még Oroszországból is.
Gondolom olyan emberek, akik szintén távol élnek a hazájuktól.
Nem kommentálják a bejegyzéseimet, így ezt csak én gondolom.
Ezt a blogot azért nyitottam, hogy a családom követni tudja az életemet és naplóként is tekintek rá.
Néha visszaolvasom, hogy mi történt velünk.
Nem haragszom meg, ha valaki hozzászól...:-)
Egyébként a tegnapi tanfolyamon a kiejtés volt a fő téma, ami ugye a francia nyelvben igen lényeges.
Nagyon jó, hogy ezzel sokat foglakozunk.
Amikor a könyvből egyedül tanulok, akkor ez nagyon sokat segít nekem.
Elég vicces volt a kedd esti tanfolyam....a számokat tanultuk.
Illetve keddre már meg kellett volna tanulnunk, de a többségnek (nekem sem) nem sikerült.
Ez azért vicces számomra, mert matematika tanár vagyok és nem maradnak meg a fejemben a számok franciául:-)

2011. november 9., szerda

Szerda, mosás, orvos...

Ma nincs iskola, így mind a 2 gyerek itthon volt.
Délelőtt mostunk, ami elég komplikált a 2 gyerekkel. Minimum 3-szor le kell menni az alagsorba:
1) Betenni a ruhát a mosógépbe.
2) Kivenni a ruhát a mosógépből és áttenni a szárítóba.
3) Kivenni a ruhát a szárítóból és felhozni.
Ez eddig kb. 2 és fél óra. A gyerekeket fel kell öltöztetni, a kicsit be kell tenni a babakocsiba ezekhez a műveletekhez.
Ma még egyszer le kellett menni, mert nem száradt meg minden ruha, így újra kellett indítani a szárítógépet.
Kb. délre végeztünk.
1-re ért haza a férjem, addigra a pici már aludt egy kicsit. Na nem sokat...hála a nagyobbiknak.
Zajongott és felébredt a pici.
Ebben a kis lakásban képtelenség elaltatni a picit, ha a nagy is itthon van. Pl. azért mert a szobán nincs ajtó :-)
Miután a férjem hazajött, levittem a kicsit, hátha a babakocsiban alszik még egy kicsit. De nem akart...
3-ra vitte a párom az orvoshoz felülvizsgálatra a kisebbiket és magával vitte a nagyot is.
Még nem jöttek haza.
Az az igazság, hogy jól esik most ez a kis magány...pihentetem az idegeimet.
Végre megmoshattam a hajam.:-)
A nap 24 órájában a gyerekekkel vagyok, kivéve a kedd esti 2 órát, amíg a tanfolyamon vagyok.
A férjem általában nincs itthon. Ha itthon van tornászik, vagy alszik.
Szóval a gyerekeket nem veszi át tőlem.
Ez elég megterhelő. Imádom a gyerekeimet, mielőtt még valaki félreértené!
Csak szükségem lenne egy kis időre, amikor magammal foglalkozhatok, tanulhatok, stb.
Sajnos nincs ovi a picinek, pedig ő is szeretné nagyon, biztosan jól érezné magát.
A délelőtti tanfolyamról sem akar hazajönni, annyira szeret ott lenni a többi gyerekkel.
Ez a pici lakás pedig tényleg felőrli az idegeimet. Nincs hely a gyerekeknek játszani, nem nyúlhatnak semmihez...ezért egy pillanatra sem szabad magára hagyni a picit, mert biztos olyan dolgot piszkálna, amit nem szabad.
Nem lehet egy normális ebédet főzni, enni.
Lassan itt a tél...be leszünk zárva.
A nagyobb lakás vagy ház pedig várat magára...a férjemnek egyik sem felel meg.
Az ovi reménytelen...

2011. november 8., kedd

Egy sűrű nap...

Tegnap igen nehéz napom volt, egy perc pihenő sem volt.
Reggel én vittem a nagyot az iskolába, mert apa dolgozott. Csak este végzett.
Utána rohantunk a villamosra.
Nem jártak a villamosok, mert egy autó nekiment egy villamosnak. Buszok jöttek helyette.
Arra meg nem fértünk fel, csak az ötödikre.
Az emberek szinte félrelökik a babakocsit, hogy ők fel tudjanak szállni :-(
Mire mindenki felszáll, nem fér fel a babakocsi.
Na ez akár M.o.-on is történhetett volna.
Az ötödikre is csak azért tudtunk felszállni, mert egy nő elkezdett kiabálni, hogy húzódjanak beljebb, mert még lent van 2 babakocsi.
Ugyanez volt tavaly, amikor reggel villamossal akartam menni a kórházba a nagyobbik fiamért:-)
Na így majdnem elkéstem a tanfolyamról.
A tanfolyam jó volt, normálisan tanultunk. A tanárnő végre nem a lustákhoz igazodik.
El kellett jönnöm negyed órával hamarabb, mert különben nem értem volna oda fél 12-re az iskolához.
Hazavittem a gyerekeket...ebéd.
Fél 2-kor vittem vissza a nagyot.
Utána rögtön elmentünk a picivel a gyógytornászhoz időpontot kérni.
Persze nem volt bent, csak 5-re ment.
Elmentünk az egyetemhez és vettem egy könyvet a francia igeragozással.
Ez igen hasznos, ugyanis rengeteg rendhagyó ige van a franciában.
Hazafelé ettem egy kebabot (gyrost), nagyon finom volt.:-)
A boltban vettünk kenyeret és rohanhattunk a suliba, mert a nagy 4-kor végzett.
Aztán visszamentünk a gyógytornászhoz.
Úgy volt, hogy hétvégén telefonál az új időponttal. Szombaton nem hívta a férjemet, vasárnap pedig nem volt hajlandó bekapcsolni a telefonját...
Persze akkor hívott a fickó...
Na már mindegy, kaptunk időpontot 5.50.
Ez azt jelentette, hogy hazamentünk, kb fél órát otthon voltunk és mehettünk is vissza.
A tüdő masszázs után hazamentünk és készülődtünk a lefekvéshez.
Hazajött apa, persze a nagyobbik nem akart lefeküdni, amíg az apja ébren van.
A picit nehezen ugyan, de sikerült elaltatnom.
A nagynak már fel kellene kelnie, de nem tud...hiába mondom, hogy időben le kell fektetni...
A pici már 6-kor felkelt:-)
Tegnap nem tudtam tanulni semmit....
Most pedig kirángatom az iskolás gyereket az ágyból...
Na most itthon vagyunk ebédszüneten.
Voltunk a masszázson, a kicsi fiam szépen javul. Valószínű, hogy holnap már nem kell menni, majd holnap megmondja a doktornő. A férjem viszi a kivizsgálásra.
Lassan készülődünk, mert vége az ebédszünetnek...

2011. november 6., vasárnap

Ha vasárnap, akkor meccs

Ma a férjem és a nagyobbik fiam focimeccsre ment. A gyerek is nagyon élvezte...sok élménnyel tért haza.
A kicsi aludt délután, így én tudtam tanulni.
A héten nagyon sokat kellett tanulnom az esti tanfolyamra. Még nem is sikerült mindent elsajátítanom...talán még holnap lesz egy kis időm.
Délelőtt tanfolyamon leszek, én megyek a nagyért az iskolába, én is viszem vissza ebéd után. És én is hozom el 4-kor.
A férjem estig dolgozik...közben azért szakítok időt tanulásra is. Legalábbis remélem, hogy sikerül.
Tegnap megnéztünk egy házat, de nem felel meg.
Nem tudom, hogy mi a neve annak a mérgező építőanyagnak, amit régen használtak és most már tilos.
De ebben a házban van bőven belőle...így nem ez lesz a mi házunk.
Tegnap vásároltunk is Franciaországban. Az egyik boltban 4 euróval kevesebbet adtak vissza.
Amikor a pénztáros észrevette, utánam jött a parkolóba és visszahívott...elnézést kért és visszaadta a pénzt.
Hát mit mondjak...nehezen tudom ezt otthon elképzelni.

2011. november 3., csütörtök

Tanulás...

Ma délelőtt volt tanfolyam. Jó volt, végre rendesen tanultunk.
A tanárnő is megelégelte, hogy finnyáskodnak a többiek.
Délután a pici aludt, én pedig tanultam az esti tanfolyamra 2 órát.
Az igékkel kezdtem...még jó, hogy a Linuxon van egy program a francia igék ragozásával.
Ez megkönnyítette a dolgomat, ugyanis a férjem dolgozott, őt nem kérdezhettem.
Még nem tanultam meg mindet...jó sok előkerült már az esti tanfolyamon.
A főnevek majd csak ez után jönnek, lesz még munkám bőven!
A picit este vittük a masszázsra. Azt mondta a fickó, hogy sokat javult. Holnap is vinni kell.
Azt állítja, hogy az ilyen bajok gyógyszerrel is orvosolhatóak, de az jóval hosszabb folyamat.
Ráadásul az ilyen pici gyerek tüdeje nagyon sérülékeny, így jobb minél hamarabb kitisztítani a bent lévő gócokat.

2011. november 2., szerda

Újra itthon a nagy fiam!

Szombaton hazajöttek a fiúk Elzászból. Nagyon jól érezték magukat és mindent elrendeztek, amit kellett.
A fiúk nagyon örültek egymásnak, aztán hamarosan össze is vesztek a játékokon :-)
Hétfőtől újra iskola, már nagyon várta a nagyobbik...
Nekem is folytatódtak a tanfolyamok.
Az esti tanfolyamon jól bekeményítetett a tanárnő, nagyon sok leckét adott.
Úgy tippelem kell minimum 10 óra, mire megtanulom.
Először ki kell szótáraznom a szavakat...aztán megtanulni.
Van jó pár ige is, azokat is végig kell ragoznom. Van köztük jó sok rendhagyó ragozás...
Csak időm legyen!
A tanárnő megdícsért (egyedül engem)!
A többiek nem nagyon jeleskednek a tanulásban. Eljönnek az órára, aztán azt hiszik, hogy ez elég.
Pedig dehogy...!
A délelőtti tanfolyamon kevesebb új dolog került elő.
Ott is lusták a társak sajnos. Nem akarnak megtanulni franciául írni, csak beszélni...de így nem lehet!
Egyenlőre a tanárnő belement a játékba...de nekem ez rossz! Én rendesen meg akarok tanulni!
Így több idő kell ahhoz is, hogy a délelőtti tanfolyam új információit megtanuljam. Ki kell találnom, hogy hogy írják...mert ezek a birkák tiltakoznak, ha írni kell!
Nem is értem, hogy miért járnak akkor tanfolyamra.
A kisebbik fiam megint beteg lett, most vitte a férjem az orvoshoz.
Náthás és köhög újra. Picit lázas is volt.
Időm nem sok volt...ezért nem tudtam ide írni jó pár napig.
Ha mind a négyen itthon vagyunk, akkor nincs időm...
Megjöttek a fiúk az orvostól...kapott egy spray-t, amit egy eszköz segítségével kell bejuttatni a szájába naponta háromszor. A köhögésére...
Rögtön visszamentünk a gyógytornászhoz, aki a tüdejéből maszírozza ki a bent lévő váladékot, mert ő nem tudja kiköhögni.
Minden nap kell menni, kb 10 percig tart a masszázs. Azt mondta, ha kell hétvégén is eljön masszírozni.
Be van gyulladva a torka, a füle már nincs. Elég csúnyán köhög és hörög.
Szerencsére már nem lázas.
Hát elég nehezen gyógyul ki ebből a megfázásból, valamilyen vírus az oka...

2011. október 27., csütörtök

Mi az ami tetszik itt?

Most éppen ráérek gondolkodni...azon gondolkodom, hogy mi tetszik itt Genfben.
1. A nagyobbik fiam iskolaelőkészítőbe jár. Még csak 4 és fél éves, de nagyon szépen fejlődik.
Gyönyörű dolgokat készít, fest, ragaszt, rajzol, stb.
Ide is tettem az egyik művét:-)
Nem tudom, hogy otthon az óvodában fejlődött volna-e ennyit, de azt gyanítom, hogy nem.
A beilleszkedéssel problémái voltak, mert nem beszél franciául. Igaz mindent megért.
Azt vettem észre, hogy az iskolában franciául beszél és egyre többet.
Van barátja is, egy japán kisfiú. Uischiro-nak hívják. Nagyon jól el vannak együtt.
A többi gyerekkel is barátkozik már.
Neki mindenképpen jót tett, hogy kijöttünk.
2. A közlekedés...
Itt, ha megközelíted a zebrát (főleg babakocsival), akkor az autók megállnak és mosolyogva (!) átengednek. Hát ez otthon nem jellemző.
Sőt...ha én megyek kocsival és át akarok engedni egy gyalogost, akkor igen kell vigyáznom, hogy a mögöttem lévő ne jöjjön belém. Sajnos...
Mindenki betartja a sebességhatárokat, igaz rengeteg trafipax van kihelyezve az utak mellé és a büntetések is nagyon magasak.
Ebből adódik, hogy nem dudálnak idegesen, ha lakott területen belül 50-nel mész.
Ezért elég könnyen megbirkózok az itteni nagyobb forgalommal, amikor vezetek.
Iskolák környékén Genfben max. 40-nel lehet menni (trafipaxok ellenőrzik!), Fr. országban 30-al!
Ott sem érdemes túllépni ezt a sebességet, mert a műszerek rögtön bemérnek!
Ha piros lámpán átmész, azonnal lefotóz a gép!
A sárgánál nem...nem is értem az otthoni újabb szabályt, miszerint folyamatos sárgán való áthaladásnál büntetnek.
A sárga az sárga, a piros az piros! Vagy nem?
3. Az emberek...
Kedvesek, segítőkészek. Mosolyognak rád, megkérdezik, hogy hogy vagy.
A parkban az idegenek is köszönnek. A kisebbik fiam mindegyikre mosolyog, sőt megfogja a kezüket és el akar menni velük. Ez nagyon tetszik az embereknek, ezért köszönnek, megdícsérik a picit (meg a nagyot is, ha velünk van).
4. Vásárlás...
A boltokban igen kedves, türelmes eladók vannak. A pénztáros nyugodtan megvárja, hogy bepakoljon az ember a kocsiba és utána fizet. A sorban állók sem idegeskednek (csak én néha, mert ezt nem szoktam meg).
Fr.országban az árak kb. olyanok, mint otthon. Genfben kicsit magasabbak, de a bio cuccoknak jó ára van.
És nagyon nagy a választék bio dolgokból.
5. Nyelvtanfolyamok...
Kettőre is járok, így együtt jók. A tanulásban mindenképpen segít a nyelvi környezet.
Egyre több mindent megértek és egyre több mindent tudok mondani...
Ez nagyon tetszik...végre én is meg tudom majd értetni magam a külvilággal :-)
6. Együtt a család. Ez a gyerekek szempontjából nagyon jó.
7. A kutyák..
Rengeteg embernek van itt kutyája (arányaiban több, mint otthon szerintem). A lakásban tartják őket, így viszik őket sétáltatni.
A járdák mellett vannak kutyazacskók, amikkel a kutyakakit össze lehet szedni és ki lehet dobni a kukába. Ezek sosem üresek, mindig van bennük zacskó!
A gazdik zöme használja a zacskókat és eltakarítja a piszkot.
Persze itt sem mindenki...de ahhoz képest, hogy több kutya van, kevesebb a kaki a járdán. :-)
8. Szemétgyűjtés...
Mindenhol szelektív szemétgyűjtés van. Az emberek ehhez hozzászoktak és mindent a megfelelő kukába dobnak.
A papírt a papírkukába (külön az újságot és a kartont), az üveget az üvegkukába (néhol még színenként is válogatás van).
Ezek a gyűjtők a mi házunkban is meg vannak.
Aztán az utcákon van műanyag, fém hulladéknak is kuka.
Az iskolaudvarokon is vannak szelektív gyűjtők!!!!
Ami nem tetszik...
1. Még nem találtunk megfelelő lakást...de ez talán változni fog. Keressük, de hát kevés van.
Itt nem hirdetik táblák, hogy eladó a ház. Ugyanis rögtön elkelnek a jók, a rosszak meg nem...
Kicsit problémás az ingatlanközvetítők hozzáálllása. Ha megnézel egy házat és nem tetszik, utána elfelejtenek..."Első dobás" - ha elsőre nem tud eladni, vagy kiadni  neked egy házat, utána már nem foglakozik veled. Pár kivétel azért van, a fiatalabbak még nem alkalmazzák ezt.
Ezért állandóan az internetet bújjuk, ha van időnk és keressük a megfelelő házat, lakást.
2. Nem találtunk ovit a picinek, de ez sem rajtunk múlik. Egyszerűen nincs hely.
Fent vagyunk a várólistán...
3. Nincs rendes internetem, csak a Wifi. Ezzel meg nem lehet rendesen Skype-olni.
Na ez a férjem fukarságának a következménye...:-)
4. Messze vannak a rokonok...hiányoznak!
5. Magasak a biztosítási, lakásfenntartási költségek. A tömegközlekedés is drága.
Hát most ennyi jutott eszembe. Úgy látom, hogy több a jó, mint a rossz.

2011. október 26., szerda

Ma mostunk...

Tegnap elmentünk Douvainbe (a várhatóan új lakhelyünkre) várárolni a picivel.
Bejártunk minden boltot...
Reggel már nem volt lázas szerencsére és azóta sem az. Már csak antibiotikumot kap.
Ma reggel mostunk, most végre elaludt.
A mosás alatt a játszó szobában voltunk. Ő játszott, én meg tudtam egy kicsit tanulni a franciát.
Elég jó idő lett, így délután szerintem sétálni fogunk.
Apáról és a nagy fiamról semmi hír még eddig...én már küldtem nekik 3 sms-t, de a férjem nem válaszolt.
Aki ismeri az nem csodálkozik ezen :-)
Tegnap vettem húúúst...ha itthon van a férjem, nem szoktunk :-(
Vacsorára megsütöttem az egyik szeletet, nagyon jól esett. Ma ebédre sül a másik is!

2011. október 24., hétfő

Amikor a fiam kizárt az erkélyre :-)

Na ez egy szép nap volt...
A férjem és a nagyobbik gyerek elmentek Elzászba, majd a hétvégén jönnek vissza.
Én a kicsit elvittem az orvoshoz. Be van gyulladva a füle és a torka.
Kapott antibiotikumot és 2 féle lázcsillapítót, amit felváltva kell adni neki, amíg lázas.
Orvos után aludt egyet, evett...aztán elmentünk vásárolni.
Délután itthon játszottunk. Már sokkal jobban van, lehet hogy holnap már nem is kell neki lázcsillapító.
Az antibiotikumot 10 napig szedi, utána kell visszavinni az orvoshoz.
A férjem leírta az orvosnak, hogy mi a baja a gyereknek. Aztán az orvos nekem mondta el, hogy mi a baj és mi a teendő.
Szerencsére megértettem mindent, amit mondott.
Este kimentem az erkélyre és a pici fiam bezárta az ajtót. Ez egy olyan ajtó, amit csak belülről lehet kinyitni.
Na...a férjem ugye Elzászban van a nagyobbik gyerekkel...1 hetet nem várhatok kint az erkélyen:-)
Szerencsére nem hagytam benne a bejárati ajtóban a kulcsot.
Jött egy nő, szóltam neki, hogy küldje ide a házmestert (neki van kulcsa a lakáshoz).
Kinyitotta az ajtót és beengedett...
Nem is értem, hogy hogyan tudta a gyerek bezárni az ajtót, elég nehéz a kart felemelni vízszintesig.
De valahogy megoldotta:-)
Gondolom a házmester is a pokolba kívánt.
Azt hiszem 3 éve volt, amikor még csak a nagyobbik gyerek volt meg...aludt én meg bezártam a lakásba és lementem a mosógéphez.
Hoztam fel a ruhákat, a liftben a kulcs kiesett a kezemből, pont bele a liftaknába.
A férjem késő estig dolgozott...
Mentem a házmesterhez. Nem nagyon értette, hogy mi a bajom, de végül kinyitotta az ajtót.
Másnap a férjem elmagyarázta, hogy mi történt és közösen (egy mágnes segítségével) kiszedték a kulcsot az aknából.
A különbség a két eset között csak annyi, hogy most meg tudtam értetni magam a nővel.

2011. október 23., vasárnap

Lázgörcs

Hát nem volt jó éjszakánk sajnos:-(
A picinek minden előzmény nélkül lázgörcse volt este. Félelmetes volt fogni a pici testét, amint elveszítette az eszméletét és rángatózott.
A hűtőfürdő segített, utána gyorsan elaludt.
Éjszaka is volt egy kisebb lázgörcse, akkor is kapott hűtőfürdőt. De akkor már szerencsére a lázcsillapítót is megitta.
Reggel 6-kor kelt és 38,0 volt a láza. Újabb lázcsillapító...most jól van.
Hétfőn viszem az orvoshoz!
Elzászba nyilván nem megyünk.
A férjemnek mindenképpen el kell menni, elviszi a nagyobb gyereket is.
Ez most a legjobb megoldás, az interneten azt olvastam, hogy a lázgörcs általában vírusfertőzés előjele.
Így talán megelőzhetjük, hogy a nagyobb is beteg legyen.
Persze nehéz lesz nekem megértetni magam az orvossal, de a férjem majd leírja a lényeget.
Ha szükséges, akkor felhívom majd telefonon a rendelőből.
A férjem ma egész nap dolgozik. Hajnalban ment és késő este jön. Szerencsére most nincs gond a picivel.
Mérem a lázát folyamatosan. Remélem, ha időben adok neki lázcsillapítót, akkor elkerülhetem a következő lázgörcsöt.

2011. október 22., szombat

játszóház

Ma korai ébredés volt...megyünk a játszóházba.
A nagyobbik fiam iskolájában van ingyenes játszóház, imád ott lenni.
Ezért már hajnalban fel kellett kelnünk. Igaz csak 10-től van játszóház:-)
A mosást is későbbre kell halasztani a játszóház miatt.
Egyébként meg nagyon várják a gyerekek az utazást, Elzászt is nagyon szeretik. Hétfőn indulunk.
Tegnap rossz hírt kaptunk. Meghalt a kutyánk, a szomszéd írta.
Beszakadt alatta a raklap és beleesett a kútba. A tűzoltók vették ki, de addigra már megfulladt szegény.

2011. október 20., csütörtök

1 hét szünet...

Ma volt az utolsó nyelvtanfolyam, 1 hét szünet következik.
Az iskolában is szünet lesz, így Elzászba utazunk. Ott nem lesz internet...:-(
Egyébként kedden minden rendben volt.
Tankoltam, vásároltam a Diában, aztán mentem a Lidl-be. Ott már várt a férjem.
A kórházban minden rendben volt a fiammal, egészséges. Már vissza se kell vinni.
Egyébként aki Fr.országban vásárol, ajánlom neki a Diát! Sok minden olcsóbb, mint a Lidl-ben, vagy ugyanannyiba kerül.
Van törzsvásárlói kártyájuk, amit ha használsz, a fizetésnél kapsz vissza pénzt.
Én kb. 30 euróért vásároltam és 3 euróval kevesebbet kellett fizetni (kb. 900 Ft a mai árfolyamon...nem kevés).
Douvainben van, máshol nem tudom.
Na  a Lidl után megnéztük a házat. Nagyon jó állapotban van, a felosztása is jó, szép kertje van.
Ami nem jó, hogy elektromos és fa fűtés van.
Az elektromos drága, a fa fűtésből meg már elegem lett otthon:-)
Na és drága is...a férjem még gondolkodik.
Holnap nézünk meg egy másik házat...
A nagyobbik fiam ma nagyon elfáradt...ebédszünetben elaludt. Alig lehetett felkelteni.
4-kor hazahoztam és rögtön elaludt, csak vacsorázni kelt fel. 7-kor már véglegesen aludt, a pici fél 8-kor.
Hiába egy 4 és fél éves gyereknek sok az 5 tanítási óra 1 napra...reggel 8-tól 4-ig.
Holnap még iskola, aztán szünet. Akkor majd kipiheni magát.
Ja mondtam a tanárnőnek, hogy a fiam nagyon fáradt és ebédszünetben elaludt, alig tudtuk felkelteni.
Mondta, hogy otthon maradhat délutánra, ha fáradt...
Ebben az a nagyszerű, hogy ezt már el tudtam mondani franciául és megértettem, hogy mit válaszolt:-)

2011. október 18., kedd

Kedd-vásárlás, lakáskeresés, kórház

Na hát ide értem végre...:-)
A napokban nem volt sok időm. Este pedig már mindenki aludt, így nem tudtam gépelni.
Most csak a pici alszik, ő nem ébred fel a kopogásra (ellentétben a férjemmel).
A tanfolyamok:
Járok mindegyikre. A délelőttin még mindig nagy hangsúlyt kap a kiejtés, de már kezdtünk írni is.
Nekem nehézséget okoz, hogy megszoktam, hogy a magyar fonetikus nyelv. Hát a francia nem...
Ezért hiába tudom, hogy hogyan kell leírni a szót, éles helyzetben mégis lehagyom az írásnál a ki nem ejtett betűket.
Hát van még mit gyakorolni, az biztos...csak időm nincs.
Így, hogy a pici nem jár oviba, nem sok marad :-)
Egyébként megdícsért a tanárnő a kiejtésemért. Engem és az olasz nőt. A spanyol ajkúaknak vannak nehézségeik, nem is beszélve szegény kínairól.
Őt akkor sem értem, ha franciául beszél, ráadásul keveri a kínaival:-)
Az esti tanfolyamon a szókincs kerül előtérbe, a kiejtés csapnivaló.
A tanárnő Szomáliából jött és az ő kiejtése is hagy kívánni valót maga után.
Pl. a JE nála "zso", pedig "zsö"-nek kell ejteni...
De a két tanfolyam együtt azt hiszem sikeres lesz + a férjem segítsége!
A lakás:
Még mindig nem találtunk...ma megyünk megnézni egyet. Talán ez jó lesz, ha lehet az árból alkudni, mert elég sokba kerül.
A mai utazás kalandos lesz. A férjem elvitte a nagyobbik gyereket a kórházba kiviszgálásra (még az áprilisi tüdőgyulladás szövődményeit ellenőrzik).
Azt nem tudni, hogy mikor végeznek, ezért külön kocsival megyünk Douvainbe.
Ha a pici felébred, akkor mi indulunk is és bevásárolunk a lakásnézés előtt. Előtte még tankolnom is kell.
Fél 5-re kell  a lakásnál lennünk.
Ha a férjem végez, akkor jönnek utánunk.
Ha nem végeznek időre, akkor egyedül nézem meg a lakást...na az lesz akkor a nagy kaland!
Elmagyarázni, hogy miért egyedül megyek, hát nem lesz könnyű...de szerintem megoldom.
Este meg tanfolyam lesz, sietni kell haza.

2011. október 11., kedd

betegség:-(

Hát jó régen írtam, de nem volt időm...
A gyerekek betegek...köhögnek, náthásak. Aludni így nem sokat alszunk.
Tegnap elvittük őket megint orvoshoz, de nem volt bent a doktornő délután.
Az asszisztensnőtől kaptunk kúpot a köhögésre...megint. Már a múltkor sem használt.
Szerdán délelőtt viszem vissza őket, addig csak kihúzzuk valahogy. Mondjuk érdekes lesz megértetnem magam...a férjem dolgozni fog:-)
Akartunk venni orrszívót, olyat ami a porszívóhoz csatlakoztatható.Na itt nem ismerik...
Van olyan, amit szájjal kell szívni, de azt már próbáltam, nem jó semmire.
Meg van egy pumpás változat. Ezt vettük meg, ez valamennyire működik. De össze sem lehet hasonlítani az otthonival. Pesze, ha nem felejtettem volna otthon...
Ma a nagyfiam múzeumba megy délután az iskolával. Már nagyon várja, még betegen sem akar itthon maradni.
Este meg megnézünk egy házat, hátha...
A nyelvtanfolyamokra járok. A délelőttin most végeztünk a hangzókkal, kezdjük az írást, olvasást.
Esti még csak 1 volt, ma este megyek megint. Már megvettem a könyvet, úgyhogy mindent bele...:-)
Most látom, hogy igen el van tolódva az idő...kedd van, de hétfőt ír ki a blogger...na nem tudom, hogy mi ennek az oka, de keresem.
Megtaláltam...rossz időzóna volt beállítva:-)

2011. október 8., szombat

Szülői értekezlet

Tegnap volt az első szülői értekezlet az iskolában.
Hát erre nem én mentem sajnos, ezt nagyon sajnálom. De hát én úgy sem értettem volna semmit...
Elmondták, hogy miket csinálnak a gyerekek napközben. Hát jól le vannak terhelve...
A tanárnő azt mondta, hogy minden gyerek nagyon elfárad, van akit ezért délután már nem is visznek.
Az én fiam is kifárad a héten, de eddig azt gondoltuk, hogy csak ő és azért mert nincs hozzászokva, mert otthon nem járt oviba.
De ezek szerint másoknak is leterhelő.
Már év végén bizonyítványt kapnak majd.
Én járok a tanfolyamokra. Már visszajött az eredeti tanárnő a délelőtti órákra. Na ezt nem bánom...
Már írunk is, így van mit tanulni...csak időm nincs.
Így, hogy a pici nem jár oviba az egész napomat elfoglalja. Esetleg akkor lehet kicsit tanulni, amikor alszik.
Az esti tanfolyamra megvettem a nyelvkönyvet.
Azt egy szomáliai nő tartja :-)
Elég pörgős nő, kíváncsi leszek majd az óráira.
Mondjuk a kiejtéssel nem sokat foglalkozik...még szerencse, hogy járok a másik helyre is.
Házit is ad...csak időm legyen megcsinálni, megtanulni :-(
Lakást még nem találtunk...megnéztünk pár házat, 1 lakást...egyik sem az igazi.
Folyamatosan nézzük az interneten, kapcsolatban állunk jó pár ingatlanközvetítővel...talán hamarosan lesz eredménye...

2011. október 4., kedd

Harapás...

Pénteken a fiam megharapott egy japán kisfiút az iskolában és az sírni kezdett.
Nekem nem szólt a tanárnő (gondolta úgy sem értem, hogy mit akar mondani) és a fiunk is hallgatott...
De hétfő reggel ajándékot vitt a fiúnak, amit nem tudtunk mire vélni.
Hétfőn mondta a tanárnő a férjemnek. Kérdeztük a gyereket, hogy miért harapta meg.
Azt mondta, hogy csak játszottak.
A másik fiú szerint veszekedtek, de ezt az én fiam tagadja.
A mi gyerekünk amúgy sem egy verekedős fajta.
Bár itt az iskolában sajnos meg kell tanulnia megvédeni magát, mert különben mindig bántani fogják.
Nagyon veszekedni nem tudtak, mivel a másik fiú nem ért és nem is beszél franciául. Az én fiam ugyan mindent megért de a beszédben még fejlődnie kell.
A férjem biztosította az anyukát, hogy nincs probléma a gyerekek között, szeretik egymást.
Erre a végszóra kézenfogva kijött a 2 gyerek a teremből:-)
Pár nappal ezelőtt egy másik fiú megütötte az enyémet annyira, hogy monokli lett a szeme alatt.
Akkor nem szólt a tanárnő...mi sem csináltunk belőle ügyet, előfordul ez gyerekek között.
Apa elment vásárolni, elvitte a picit is. Van egy kis nyugalmam.
Este megyek a másik tanfolyamra.

2011. október 3., hétfő

Hétfő-tanfolyam

Ma ismét volt francia óra. Az eredeti tanárnő még beteg, de már az új is kezd belejönni:-)
A pici fiam jól bírja, hogy nincs velem. Eljátszik a szomszéd teremben.
Egyre több kimondhatatlan betűt tanulunk:-)
Nekem még csak megy, de szegény kínai osztálytársunk megszenved...
A spanyol ajkúak is....ö,ő,u - ezeket nem nagyon tudják megkülönböztetni. 
De majd gondolom belejönnek.
Holnap este 8-kor kezdődik a másik tanfolyam, ahová járni fogok. Ott majd könyvből tanulunk, gondolom ott nem foglalkoznak majd annyit a kiejtéssel.
A férjem ma nem dolgozik, a nagyobbik fiút ma ő rendezi.
Főzött vörös lencsét - félig megfőzve...szegény gyerekek azért megették.
8 perc van a csomagolásra írva, ő betartotta...hiába mondtam, hogy tovább kell főzni. Férfiak...mindig igazuk kell, hogy legyen...még akkor is, ha nincs.

2011. október 2., vasárnap

Vasárnap...

Pihenő nap.
Apa délután dolgozott, mi a játszótéren voltunk.
A 4 és fél éves fiam tanít franciául:-)
Mondja, hogy mit jelentenek a magyar szavak és ismételnem kell...még betűzi is :-)
Ő találta ki ezt a játékot. Ha így haladunk nincs is szükség nyelvtanfolyamra:-)
Délután jó nagyot aludtak a gyerekek, így este nem akartak...
Megszenvedtem, mire elaludtak.
Holnap nyelvtanfolyam...erre azért még elmegyek :-)

2011. október 1., szombat

Szombat

Hát a gyerekek megint 6-kor reggeliztek...pedig szombaton alhatnánk :-)
És kezdődik a nagymosás...
Apa meg dolgozik, de délután itthon lesz.

2011. szeptember 30., péntek

A gyerekek betegek...

Mindegyik gyerek köhög már jó ideje sajnos.
Ma a férjem a nagyobbikkal elment az orvoshoz. Kapott valami szirupot a köhögésére és írtak fel orrcseppet is nekik.
Mert náthásak is...
A pici nem szirupot kapott a köhögésre, hanem kúpot...na ilyet még nem hallottam :-)
Viszont hatásos, mert most nyugodtan alszik mindegyik végre.
Kb. 45 CHF volt a gyógyszer, de a 90 %-át visszatéríti a biztosító.
Délelőtt volt a férjem lakást keresni hiába...nincs
Csütörtökön nézünk egyet...abban van minden reményünk.
Nagyon egészségtelen ez a pici lakás 4 embernek...

2011. szeptember 29., csütörtök

Csütörtök, akkor tanfolyam

Tegnap apa este 8-kor ért haza. Úgy volt, hogy ma nem dolgozik, de mégis...
Így megint 5-kor kelt...tehát mi is:-(
A mai napunk rohanás lesz. 8-ra viszem a nagyot az iskolába, aztán rohanunk a tanfolyamra.
Onnan előbb el kell jönnünk, mert fél 12-re kell visszaérni a suliba.
Aztán megebédeltetem a gyerekeket és fél 2-kor visszaviszem a nagyot a suliba.
3-ra hazaér apa, 4-kor végez a nagy fiam.
5-re meg már megyünk lakást nézni Fr. országba.
Ma kettőt is nézünk, a másikat fél 7-kor.
Nagyon remélem, hogy az egyik megfelel majd.

2011. szeptember 28., szerda

Apa első munkanapja

Tegnap bement a férjem a munkahelyére, hogy szóljon lassan tud kezdeni...
Na hát ma már dolgozik is.
Egy laza 12 órával kezd.
Hajnal 5-kor kelt, így a gyerekek is...ebből adódik, hogy én is:-(
6-kor már meg is reggeliztek, most játszanak.
7-8 körül lemegyünk mosni, ugyanis ettől a héttől kezdve szerda az egyik mosó napunk.
Ma nincs iskola, mindkét gyerek itthon marad.
Délután majd megyünk egy ingatlanközvetítőbe lakás ügyben.
Igen szerény francia tudásommal majd megpróbálom elmagyarázni, hogy mit is keresünk.
Majd meglátjuk, hogy milyen sikerrel :-)
A nagyobbik fiam köhög, náthás...így sétálni nem sokat fogunk.
Egyébként itt már jó pár napja fűtenek...ennek köszönhető, hogy nem lehet megmaradni a lakásban, olyan meleg van.
Ha meg kinyitom az ablakot, akkor jön a gyerekekre a hideg.
Éjszaka nem tudtunk aludni a melegtől, így ki kellett nyitni. Ennek köszönhetően, ma már a pici is és én is köhögök:-(
Ebben a pici lakásban a földön vannak a matracok, ott alszunk. Az erkély ajtó a lábunknál, onnan kapjuk a hideget.
Ablak az nincs...
Megpróbáltam lerajzolni a lakást...látható. hogy a fürdőben van a legnagyobb hely :-)
Fél 11-re végeztünk a mosással.
11-kor végre sikerült elaltatni mindkét gyereket.
Most élvezem a csendet és végre megreggelizek...

2011. szeptember 27., kedd

tanfolyam

Tegnap volt nyelvtanfolyam.
A tanárnő beteg lett, így helyettesítették.
Az a hölgy, aki a főzőtanfolyamokat vezeti.
Hát nem volt a helyzet magaslatán...
Elárasztott bennünket új információkkal...győzöm kiszótárazni:-)
Ugyanis még írni nem írunk semmit normális esetben, a kiejtést tanuljuk.
De hogyan jegyezzem meg azt a sok szavat, mondatot, kifejezést, ha nem írom le????
Így most gyűjtöm ki őket...
Össze-vissza csapongott a témák között:
  • család
  • Mennyi az idő?
  • ruházat
  • Hol alksz?
  • színek
stb.
Van bőven mit keresni a szótárban...ugyanis csak fonetikusan tudtam leírni.
Közben a férjemet kérdezgetem...hogy kell kiejteni, mi a többesszáma, stb.

2011. szeptember 24., szombat

ha szombat, akkor lakáskeresés

Persze eredménytelenül....
Nagyon kevés lakás van, olyan pedig, ami 4 embernek megfelelő élőhely még kevesebb...
De ne adjuk fel!
Csütörtökön nézünk egyet és az interneten is lessük, hogy van-e új hirdetés.
Persze nincs...

2011. szeptember 23., péntek

Eseménytelen nap

2011. szeptember 23.
Ma semmi különös nem történt...nem néztünk lakást, nyelvóra sem volt.
Hacsak...
A kisebbik fiam 1 év 4 hónapos...és ma jelezte először, hogy a bilire akar ülni:-)
És el is végezte a dolgát...

2011. szeptember 21., szerda

A svájci iskolarendszer

Kérdezték tőlem, hogy milyen?
Hát leírom, amit tudok...
Ebben az évben vezették be Svájc francia nyelvű területein egységesen.
A gyerekek 4 éves korban kezdik az 1. osztályt, már ez kötelező.
Az nem gond, ha a gyerek nem beszél, esetleg nem is ért franciául...
8 osztályt járnak ugyanabban az iskolában. Most tartunk az otthoni 6. osztálynál.
Utána 3 év szakosodás következik, ez is az általános iskolához tartozik.
De már másik iskolába jár a gyerek.
Lehet választani latint, reál tárgyakat, kézművességet, stb...mindenkinek az érdeklődési köréhez, terveihez igazítva.
Tehát az általános iskola itt 1 évvel tovább tart, mint otthon.
Utána középiskola, majd egyetem esetleg munka...
Hát én ennyit tudok:-)
A gyerekek szerdán nem járnak iskolába.
A csengetési rend az első 8 osztályban ugyanaz.
Reggel 8-tól 8.45-ig kell beérni.
8.45-től 9.30-ig 1 tanítási óra, utána fél óra szünet.
10-től 11.30-ig 2 óra egyben.
Aztán haza kell hozni a gyereket ebédelni, de lehet bent is enni külön térítés ellenében.
Fél 2-től 2-ig kell visszaérni az iskolába.
2-től 2.45-ig 1 tanítási óra, aztán fél óra szünet.
Negyed 4-től 4-ig még egy óra.
Aztán haza kell hozni a gyereket, de bent is lehet még hagyni megőrzésre külön térítésésért.
Az én gyerekem 1. osztályos. Ők minden nap kétszer lent vannak az udvaron...ha esik, ha fúj.
Persze esőben fedett részen.
Van torna órájuk is.
Ennyit tudok egyenlőre.

2011. szeptember 20., kedd

Az első nyelviskolai óra

Tegnap végre elkezdtem tanulni...
Az első órán még a kiejtést tanultuk és ez még eltart pár óráig.
Az egészről pozitívak a tapasztalataim.
Van egy olasz, 1 kínai, 2 thaiföldi osztálytársam, a többiek spanyol ajkúak.
Kb 10-en vagyunk. Jó a légkör, biztosan jó lesz a továbbiakban is...
A kisebbik fiam velem volt.
Nagyon élvezte az új játékokat és a gyerektársaságot.
Nem hiányolt az órák alatt...
Egy anyukát elküldtek a tanfolyamról, mert már nem volt a gyereknek hely.
Még jó, hogy a beiratkozásnál előbb behívtak...
Ez a tanfolyam heti 4 órát fog jelenteni. 2 óra között van egy nagyobb szünet, hogy meg tudjuk etetni a gyerekeket.
Teát is kaptunk:-)
Még mindig lakáskeresésben vagyunk.
A férjem elment Fr.országba keresni...
Én most mosok és fél 12-re megyek a nagyobbikért az iskolába.
A pici játszik...

2011. szeptember 17., szombat

Vásárlás egyedül

Na apának nem tetszett a lakás, mégsem ide költözünk...
A szomszédban van egy templom (ha éjszakás nem tud aludni a harangszótól), nincs zöld terület (a gyerekeknek nincs hol játszani), kacsraringós kis utakon lehet csak megközelíteni (ez télen nem valami jó), stb.
Keresünk másikat.
A helység már megvan - Douvanne - a lakás még nincs...
Itt van óvoda, iskola, középiskola, szupermarketek és nincs messze.
Csúcsidőn kívül 20 percre van a mostani lakásunk, csúcsidőben 30 percre.
Ez azért fontos, mert a nagyobbik gyerek ide fog járni egész évben iskolába és így nekem minden nap hozni-vinni kell.
Egyenes fő úton lehet megközelíteni, amit valószínűleg télen jobban takarítanak, mint a kis mellékutakat.
Ma egyedül, pontosabban a kisebbik gyerekkel voltam vásárolni Franciaországban.
Kétszer is, mert először elfelejtettem pelenkát venni :-)
Még jó, hogy nincs messze.
Már megjegyeztem az utat, minden gond nélkül végig vezettem.
Apa a nagyobbik csemetével repülős napra ment, innen kb 200 km-re. Majd csak este jönnek haza.
Most mosok, ha végzek, akkor megyünk sétálni, végre elállt az eső.

2011. szeptember 14., szerda

Lakáskeresés még mindig...

Tegnap megint nem volt internet...hát igen a Wifi
Lakást kerestünk, de nem találtunk megfelelőt.
A nagyobbik gyerek az iskolával kirándult. Mikrobákat néztek az egyetem szervezésében.
Nagyon tetszett neki a közlekedés is buszokkal és az előadás is.
Estére elkezdett fájni a füle, nem jól aludt. Most nem fáj...
Vagy a nátha ment rá, vagy az uszoda az oka. Melegítettem egész éjjel.
Ma ezért apa egyedül ment lakást keresni.
Iskola ma nincs, ezért mindkét gyerek itthon van.
Várjuk haza apát (csak pár perce ment el) a jó hírekkel, mert már nagyon nehéz elviselni ezt a kis lakást!
3-kor végre hazajött:-)
6-kor megyünk vissza megnézni egy lakást.
Ez a lakás elég drága, nincs is túl közel...viszont majdnem 100 m2!
Ez a mostani 21 m2-hez képest egy palota:-)
T4 duplex, azaz 3 hálószoba van benne. 2 szintes, az emeleten 2 szoba, lent egy.
Egy nem túl nagy nappali, egy viszonylag nagy konyha, kamra, 2 erkély.
3. emelet egy 3 szintes házban, de van lift.
Mélygarázs, de a garázst külön kell bérelni majd a férjem  kocsijának.
Az enyém az udvaron parkol majd egy kerítéssel elzárt parkolóban.
Kb 20 perc Genf autóval. Csúcsidőben voltunk ott és nincs dugó az utakon.
Holnap kell választ adnunk. A férjem gondolkodik...aki ismeri, tudja, hogy ez nem egyszerű folyamat:-)
Nem a gyors döntések embere, pedig most arra van szükség...mielőtt kiveszi más.

2011. szeptember 12., hétfő

Beiratkoztam a nyelviskolába!

Ma volt a beiratkozás a nyelviskolába.
Azt mondták, nem kell előre jelentkezni, mert biztosan lesz hely.
Csak azt felejtették el, hogy csak 6 gyerek őrzését vállalják a tanfolyam ideje alatt.
Szerencsére a pici sírni kezdett, így előbb odahívtak a beiratkozáshoz...így 5.-nek sikerült feliratni a picit.
Heti 2 alkalom, 2 és fél óra, de közben van egy szünet.
Akkor lehet a piciket etetni, pelenkázni...ugyanis ezt nem vállalják.
A tanárnő szimpatikus nagyon. Azt nem tudom, hogy az osztálytársak milyenek, mert több csoport is iratkozott egyszerre.
Én kezdő csoportban leszek :-)
Nem ez a leggyengébb csoport, mert van alfabetizálós csoport is.
Ide arabok, kínaiak, stb. járnak, akik nem ismerik a betűinket.
Ők csak az után mehetnek a kezdő csoportba, ha már tudnak írni.
Csak nők jelentkezhettek.
10 CHF a regisztráció és havi 20 CHF a tandíj.
Ez nem sok, sőt! Figyelembe véve, hogy a gyerekekre is vigyáznak.
Könyvet nem kell venni.
Állítólag a tanév végén már tudok beszélgetni franciául.
Jövő hétfőn kezdünk, már nagyon várom!

2011. szeptember 11., vasárnap

Középkori fesztivál

Tegnap egy középkori fesztivált néztünk meg Lancy-ben. Én vezettem:-)
Nagyon érdekes volt, a gyerekek is élvezték nagyon.
Este nem volt internet, így nem tudtam bejegyzést írni. Hát hiába, a Wifi ilyen...
Ma délelőtt sétáltam a picivel.
Most pedig Forma 1 a program...:-)
Tegnapelőtt Skype-n sikerült beszélni az otthoniakkal. Hát ez nagyon jól esett!

2011. szeptember 9., péntek

Megint egy hiábavaló kör ovi ügyben

Ma elmentünk abba az oviba, ahol a hét elején még azt mondták, hogy van hely...
A vezetőnő kérte, hogy pénteken, azaz ma menjünk vissza...hát visszamentünk.
Sajnálkozva közölte, hogy jöttek újabb jelentkezések, akiknek prioritásuk van, így nincs hely.
Eszembe jutott egy dal.
"Az adott szó az egyetlenegy út mi járható"
Persze ez egy magyar szám, ezt itt nem ismerik...
Még azt is mondta a hölgy, hogy telefonáljunk sűrűn és érdeklődjünk, hogy lássa, hogy komolyak a szándékaink.
2 hét alatt többször telefonáltunk és legalább ötször elmentünk személyesen...ez kevés volt, hogy meggyőzzük.
Biztos azt hiszi, hogy unatkoztunk és azért zaklattuk azzal, hogy ovira van szükségünk:-)
Szóval nincs ovi.
Egyébként én vezettem(csak kocsival közelíthető meg), hogy tanuljam az utat.
Hiába...
Már-már beletörődök, hogy nem lesz ovink.
A nyelvtanfolyamokat nélküle kell megoldanunk.
Nem lesz egyszerű, de sikerülni fog!

2011. szeptember 8., csütörtök

Ünnepnap Genfben

Ma minden zárva van, iskola sincs.
Van itt egy cirkusz, azt néztük meg. A gyerekek nagyon élvezték.
Lovagolt a nagyobbik és ült elefánton :-)
Kocsival mentünk a cirkuszba...én vezettem.
Kicsit sok sáv van a nagyvárosban, de majd megszokom:-)
Az ünnep miatt szerencsére kevés kocsi volt az utakon.

2011. szeptember 7., szerda

2011. szeptember 6., kedd

Újra hivatalok

2011. 09. 06.
Ma újra a hivatalokat jártuk lakás és bölcsi ügyben...még mindig nem sok sikerrel.
Az egyik bölcsiben majd pénteken kell érdeklődnünk...várunk!
A férjem a picivel a magán bölcsiket járja.
Az az igazság, hogy nem nagyon van különbség a magyar és a svájci helyzet között, ha a bölcsi és bérlakás helyzetet nézzük:-(
Csak az árban...
A magán ovi állítólag havi 2 000 CHF...ezért otthon akár 5 gyereket is elhelyezhetnék magánoviban egész napra...és nem fél napra, mint itt.
Genfben lakást bérelni minimum 3 000 CHF...
Persze itt nagyobbak a fizetések, de nekünk nincs ennyi sajnos.
Tudom, le kell szoknom arról, hogy az itteni árakat az otthoni fizetéshez hasonlítsam:-)

2011. szeptember 5., hétfő

regisztráció

2011. 09. 05.
Ma végre regisztráltuk a picit az oviba.
Bár így sincs túl sok esélyünk, de legalább a sorban van...
Megnéztünk egy magán ovit is, de ott sincs hely.
Hát nem jó hírek...

2011. szeptember 4., vasárnap

Vasárnap - pihenő

Már akinek...
A családban mindenki pihent, csak én nem.
Kaptunk egy szuper etetőszéket igen koszosan...na ezt mostam, fertőtlenítettem, stb.
Így letakarítva csodálatos! Mondjuk az erkélyen pihen, mert ebbe a lakásba nem fér be...:-)
Az új lakásban majd végre beköthetem a kicsit a székbe és nem kell félnem, hogy kiugrik.
Ebédet főztem és takarítottam.
Ilyenkor jó, hogy kicsi a lakás :-)
Aztán vége is lett a mai napnak.

2011. szeptember 3., szombat

Szombat-mosás

2011, 09. 03.
Ma mosás nap van.
A lakásba a méreténél fogva nem fér be mosógép. Az alagsorban van 3, szárítógéppel együtt.
Ezek ingyenesen használhatók, a költsége benne van a közös költségben.
A mi napunk a szombat és nem hivatalosan a kedd délelőtt. Ez utóbbi csak a házmester kedvességének köszönhető, mert csak  1 alkalom jár 1 héten.
Egész délelőtt mostam, 3 gépet is indítottam. Így kb. 5 óra alatt szekrénybe (dobozba) került az összes ruha.
Délután séta, mert a gyerekek már megőrülnek a bezártságtól...
Ma délután vásároltunk a Coop-ban, a pénztáros véletlenül 20 CHF-al kevesebbet adott vissza.
Mosolyogva elnézést kért és átadta a 20 frankot.

2011. szeptember 2., péntek

A gyerekorvosnál

2011. 09. 02.
Ma délelőtt elmentünk és beiratkoztam az állami nyelviskolába. Ez ingyenes, majd csak a könyvet kell megvenni.
De az egyetem mellett van egy könyvesbolt, ahol állítólag olcsón hozzá lehet jutni.
Hetente egyszer másfél óra májusig, kedd este 8-tól fél 10-ig. Ez a francia kezdő 1.
Utána következik a francia kezdő 2., szintén 1 évig. Aztán lesz egy vizsga, ami egy nemzetközi bizonyítványt ad.
Csak utána lehet a haladó tanfolyamot kezdeni...
De én máshová is járni fogok, így remélem hamarabb letehetem azt a vizsgát.
Délután a gyerekorvosnál jártunk.
Az itteni oltási gyakorlat kb. ugyanaz, mint az otthoni. Csak itt egyik oltás sem kötelező.
A kicsi megkapta a soron következő oltását + még egyet, ami otthon nem kötelező.

2011. szeptember 1., csütörtök

Két helyre is hiába mentünk

2011.09.01.
Délelőtt elmentünk, hogy regisztráljuk a kicsit a genfi bölcsikbe...csak délután van nyitva.
Na majd máskor!
Délután elmentünk a nyelviskolába, még nincsenek bent...holnap majd megpróbál telefonálni a férjem.
Közben kaptunk egy másik lehetőségről is információt.
Állami nyelviskola (ingyenes), az órák hetente kétszer este 8-tól fél 10-ig vannak.
Holnap délelőtt megyünk jelentkezni.
Ennyi fért a mai napba...:-)

2011. augusztus 31., szerda

szülinapom van

2011. augusztus 31.
Ma az én kocsimmal mentünk vásárolni, hogy szokjam az utat. Minden rendben volt, de azért még bizonytalan voltam az útvonalban.
Délutánra a kicsi belázasodott és mindkét gyerek náthás, köhög...
Remélem hamar kikeverednek belőle!
Újabb óvodai reményünk hiúsult meg...:-(
Azt hiszem, hogy lassan beletörődhetek, hogy nem fogunk találni.
Lakás ügyben semmi.

2011. augusztus 30., kedd

2. nap az iskolában

Ma ment másodszor a fiam iskolába...rögtön nekiállt gyurmázni, nem is foglalkozott az apjával.
Úgy néz ki, hogy nem lesz gond vele!
Aztán az apja elvitte a picit intézkedni...én addig tudtam varrni, kipakoltam végre a kocsimat.
Újabb bérlakás kérvényt ad be egy másik kerületben. Közben ovit is néz...
Semmi eredmény, de nem adjuk fel!
Jó hír...megjött a fiúk svájci személyije!

2011. augusztus 29., hétfő

Az első iskolai nap

Ma megint jó hosszú napunk volt...
Délelőtt intézkedtünk:
  1. Elmentünk a másodiknak kiszemelt óvodába. Sajnos oda csak 2 éves kortól vesznek be gyerekeket :-(
  2. Elmentünk a városházára és igényeltünk bérlakást. A sor végtelen...
  3. Egy másik óvodát is meglátogattunk, ahová esetleg be lehetne iratni a kisebbik fiamat.
    Igaz, ez csak autóval közelíthető meg, de a semminél jobb lenne.
    Sajnos nem volt ott a vezető, majd holnap telefonálunk.
Délután vittük a nagyobbik fiamat az iskolába és ott hagytuk egyedül.
Azt hittem, sírni fog, de nem volt gond. Jól érezte magát.
Amíg ott volt, elmentünk a nyelviskolába, de ott nem volt senki :-(
Majd 12.-én a beiratkozásnál...

2011. augusztus 28., vasárnap

Vasárnap - pihenőnap

2011. augusztus 28.
Mára nem terveztünk semmit, pihenünk.
Megint pakoltam a kocsiból, de még nem üres sajnos.
Délelőtt a férjem a nagyobbik gyereket elvitte sétálni, hogy el tudjam altatni a kisebbiket.
Még szerencse, hogy jó idő van.
A kis hely, az összezártság kicsit megviseli az idegeinket, de azzal vigasztaljuk magunkat, hogy ez csak ideiglenes állapot.

Vásárlás

2011. augusztus 27.
Ma jutott időnk vásárlásra. A svájci árak elég magasak, így kihasználjuk, hogy a francia határ mellett lakunk. Oda járunk vásárolni.
Bevásároltunk jó pár napra előre...
Este még arra is jutott idő, hogy a kocsimból kipakoljak pár dolgot. Igaz a lakásban nem nagyon fér el, sok dolog az ágy alá került :-)
Nemsokára üres lesz a kocsim és végre én is tudom használni.

2011. augusztus 27., szombat

Az első iskolalátogatás

2011. augusztus 26.
Ma ment el a férjem a gyerekorvossal beszélni, kaptunk is időpontot az első vizsgálatokra.
Ma voltunk először az iskolában. Tetszett a nagyobbik fiamnak...
Hétfőn már egyedül lesz ott, mi nem mehetünk be.
Újabb próbálkozásokat tettünk az ovira, de nem jártunk ma sem sikerrel.
El is telt a nap, lakáskeresésre nem jutott idő...

A kezdeti szervezkedés

2011. augusztus 25.
Ma sok mindent intéztünk:
  1. Bejelentettük a gyerekeket svájcba.
  2. Megcsináltattuk a svájci személyi igazolványukat.
  3. Betegbiztosítást kötöttünk nekik.
  4. Választottunk gyerekorvost.
  5. Beirattuk a nagyobbik fiam az iskolába.
    (Itt 4 éves korban kezdődik az iskola 2 előkészítő osztállyal.)
  6. Megpróbáltunk ovit keresni a picinek, de ez egyenlőre lehetetlen vállalkozásnak tűnik.
    Ebből a szempontból itt sem jobb a helyzet, mint Magyarországon. Nagyon hosszú a várakozási lista.
Ez fért bele a mai napba...

2011. augusztus 26., péntek

Az érkezés

2011. augusztus 24.
Megérkeztünk Genfbe.
Én nagyon nem akartam jönni, de a 2 gyerekem jövője miatt úgy gondoltam, hogy egy kísérletet megér...
A legnagyobb problémám, hogy nem beszélek franciául és más nyugati nyelvet sem sajnos.
A második problémám, hogy imádom a munkámat és itt ezt nem gyakorolhatom.
Az előnyök:
  • a gyerekek és a férjem svájci állampolgárok
  • a gyerekek már mindent értenek franciául, mert a férjem születésüktől fogva ezen a nyelven kommunikál velük
  • a gyerekek jobb iskolába kerülhetnek
  • jobb az orvosi ellátás (igaz, drágább is)
  • együtt marad a család
Szóval több az előny, mint a hátrány...
A lakás amibe érkeztünk 21 m2-es...el lehet képzelni, hogy hogyan férünk el 4-en!
Az egyik feltételem az volt, hogy csak akkor jövök ide ki, ha nagyobb lakást bérlünk. Ez még folyamatban van.
A másik feltételem az volt, hogy én is kihozom a kocsimat, hogy mozdulni tudjak. Ez már teljesült.
A harmadik feltételem az internet elérés volt, ez is teljesült.
A negyedik egy francia nyelvtanfolyam, ez még szervezés alatt...
Az  ötödik feltétel egy buszbérlet volt. Igaz itt van a kocsim, de a belvárosban lehetetlen csúcsforgalomban közlekedni.
A bérlet igazolványát már kiváltottuk, de a havi bérletet még nem vettük meg.
Majd csak akkor, ha elkezdem a tanfolyamot. Elég drága, 70 CHF egy hónapra.
Egyenlőre gazdaságosabb jeggyel közlekedni, 3 CHF és ez 1 órás utazásra elég.